Őszintén szólva a legkevésbé sem izgat a dohányipar sorsa, ám napi hírbarangolásom során valamin megakadt a szemem. Újra.
 

Történt, hogy a Népszabadság megszellőztette, a dohánytörvényt egy dohányiparban érdekelt mágnás segítségével hozták össze és milyen meglepő ebben neki is lecsöppen némi haszon. Persze, hiszen fáradtságos munkával segíti a kormány, Magyarország és az egész nemzet munkáját. Biztosan megérdemli. A segítő kezek gazdáját Sánta Jánosnak hívják aki a DBMSZ elnöke és a Continental Dohányipari Zrt. vezetője is egyben.

Sánta magyarázata azonban érdekes. Azt állítja nincs a háttérben érdekorientáltság, Lázár János és a kormány csak szakmai egyeztetés céljával kereste meg, ő pedig boldogan igent mondott. Miért is ne mondana? Hiszen segítheti a magyar gazdaságot a talpra állásban és nem mellesleg a Continental is úgy juthat illetéktelen gazdasági előnyhöz, hogy nem kell érte megdolgoznia, így pedig a konkurens (és nem mellesleg sokkal nagyobb, a piac 80%-át uraló) dohányiparosok egy laza tollvonással mehetnek a kispadra.

Furcsa felfogása ez a szakmai egyeztetésnek. Miután a kormány sem a médiatörvény, sem a drogtörvény kapcsán nem volt hajlandó egyetlen szakmai hangot sem meghallgatni, furcsa, hogy pont egy olyan embert bíznak meg a dohánytörvény kidolgozásával (vagy legalább is egy kis segítséggel) akinek magának is érdekeltségei vannak a dohányiparban. Pontosabban szólva semmi furcsa nincs ebben, így működik a korrupciós gépezet. Nem akartam egyébként pont ezt a dohánytörvényes mizériát kiemelni, hiszen napi szinten hallani ilyeneket. Mellesleg kísértetiesen hasonló a módszer, mint ami a Malév csődjéhez vezetett, majd a felszámolást ugyan azok a körök végzik akik a légitársaságnak exkluzív módon megalkotott csődvédelmi törvényben is olyan lelkesen segédkeztek. Szóval ez már napi rutin.

Viszont amit ritkán hallasz a legutóbbi választások óta: "Szakmai egyeztetés". Sajnálatos, hogy csak ilyen kontextusban.